Csak sikerült összehozni idén is egy kis sátrazós-brűgölős hétvégét.
Atkusz mester vállalta ennek a megszervezését idén is, mint ahogy az elmúlt években, de mindenhol lerombolhatatlan falakba ütközött. Minden össze esküdött ellenünk, az ukrán háború, magas infláció és rezsi, felújítások, tulajdonos váltások. Szulok és Csokonyavisonta hamar kiesett, majd Bogács került a képbe, de Atkuszunk itt is csak elutasítást kapott. Nem kellettünk nekik csoportosan, ezért megkaptak minket egyénileg.
Atkusz feladta, kiszállt, talán meg is sértődött, de lehet csak jobb dolga akadt, bele látott egy csinibabába újra és így feltárult újfent a pokol egy bugyra...
Aki nem tudná, hogy mit jelent a sátrazós-brűgölés az még nem élt meg efféle élvezeteket, ez egyfajta jellemzője a kempingezünk, iszunk, ülünk a meleg vízben, mint a nyuggerek, kijárunk kajálni, jókat beszélgetünk, nem csinálunk semmitnek. Általában szombati napot is magába foglalja, ami gyakran beba-szombat is, de igazán a beba-péntekkel veszélyes, mert akkor jobban elengedjük magunkat, lévén másnap van idő józanodni. Szóval ez egy jelző, mint a régi kosztümös filmeknek a "baszós-kardozós".
Azért én már tavaly is voltam olyan kényelmes, hogy a sokk cucc és sátrazást leváltottam apartmanra. Ezt idén is szerettem volna, de Bogácsi Kemping szálláshelyei megteltek, nem volt két napra semmi, de tényleg semmi. Miután mindent bevetettem, végül kaptunk péntek éjjelre egy apartmant Csabuval, ami alig drágább a sátrazásnál. Ha ide jövünk jövőre, mindenképp ezt szeretném két napra, nem azért mert nem szeretek sátrazni, de ennyi cuccot vinni, nem igen szeretek. Most muszáj volt, így felpattintottam az alu dobozokat, ami azért jól elnyeli a cuccaim, így a hátsó ülésre csak a sátor és egy széket kellett felkötnöm.
3 órakor találkoztunk Csabuval a megszokott OMV tali helyünkön, kényelmes tempóban M3-ason 17h után pár perccel már a recepción voltunk, Joe bácsi addigra már felverte a sátrát. Aznap hármasban áztattunk, majd meglátogattuk a közeli - elsőre késdobálónak kinéző - pizzériát.
Másnapra sokan bejelentkeztek, de nem igen kapkodták el a lejövetelt, különböző okok miatt, Vígék élvezték az új 1050-t, ami jobban ráz mint az áram, TJ még letesztelte a frissen felszerelt puha táskáit, Nabs mester a cél előtt megfordult és hazanyargalt családi cirkuszra, ha hazaért akkor meg a fővárisi nagycirkuszra. Ispán simán csak későn indult, Tauruszék meg messziről jöttek. Lecsó dolgozott, ő és Sonyesz jöttek a legkésőbb. Azért mindannyian fürödtünk, bár kicsit nehezményeztem, hogy este 10h-kor kihúzták a dugót és leeresztették alólunk a medencét.
A vasárnapra már rányomja a pakolás hangulata magát, sőt nem is hangulat ez csak, hiszen délig maradhatnak a sátrak, hiába lehetne este 7ig fürdeni még aznap. Joe-t és Lecsót az első madárcsiripelés már a medencében találta, reggel 5-től már szabad volt a fürdés.
Egy kiadós reggeli után, a legtöbb sátrat összeraktuk, csak egyet hagyva, amiben elrejtettük minden értékünk, bukósisakok, kabátok, vaskos pénzkötegeink. Egészen délig áztattunk, már már sok is volt, de mindenképpen elég.
Vasárnapra ígértek némi esőt, amit végül megúsztunk egy kis szemeteléssel, megálltunk a pályán, de végül nem öltöztünk be.
Köszönöm mindenkinek a részvételt, már lehet most foglalni kellene jövőre szállást, mert jó kis hely ez.
