Ez a túra már több mint másfél éve szerveződik. Akkoriban az egyik klubtárs keresett maga mellé társakat, Erdély látnivalóit szerette volna meglátogatni. Talált is maga mellé egy-két társat, de amikor beindult a covid, akkor napoltuk a dolgokat, végül teljesen töröltük a túrát. De azokkal akik mellé szegődtek volna, tovább gondoltuk a dolgokat és saját elképzelés alapján átterveztük az egészet. A szervező így Zsolt75 lett, a feleségével ők már többször jártak Erdélyben, így tudták mit érdemes megnézni, mik a főbb látnivalók! Megtervezte a napi etapokat, 7-8 nap volt a cél. De sajnos 2020 a covidról szólt, a külföldi túrák többségét el kellett tolni, elég bizonytalan volt a helyzet. Nekünk is törölnünk kellett a túrát, helyette az én szervezésemben elkészült egy vészterv. Az osztrák és a szlovén határ közelében, de még belföldön foglaltam szállásokat, ahonnan minden nap átléptük a határt és az egynapi távolságokban lévő hágókat, látnivalókat látogattuk meg. Akkoriban minden nap attól lehetett félni, hogy lezárják a határokat és kint ragadunk, ha külföldi szállásokat foglalunk. Végül minden rendben ment! Nagyon jól sikerült az a túra is!
Az erdélyi túrát nem felejtettük el, csak áttettük 2021-re, reménykedve abban, hogy könnyebben lehet majd külföldi túrákat szervezni és a covid már nem lesz velük. Sajnos a vírus maradt, sokkal komolyabb szinten, mint előző évben. Ettől függetlenül reménykedve vártuk a nyarat, hátha idén sikerül meghódítanunk Erdélyt! Az indulás időpontjához közeledve megpróbáltunk minden nehézséget leküzdeni, beoltatni magunkat és már senki sem tarthatott minket otthon! 2021.06.26.-án elindultunk Erdély felé Tomi barátommal, hogy ott 8 napot töltsünk el! Zsolt és felesége egy nappal korábban már bevette Temesvárt!
0.nap:
Érdről indultunk a reggeli órákban, lezúztunk autópályán Makóig, onnan a Kiszombor-Csanád határ átkelőn léptük át a határt, ahol nagyon könnyen mentek a dolgok, megnézték a személyi igazolványokat és mehettünk is tovább. Várakozni sem kellett. Az óránkat egy órával előrébb kellett állítani az idő eltolódás miatt. A 7 éjszakát 4 különböző szálláson töltöttük. Temesváron foglaltunk szállást arra az éjszakára mi is. Aznap belefért egy kis városnézés, ami elég nagy csalódás volt. Sokkal szebb, kulturáltabb nagyvárosra számítottunk, hatalmasat koppantunk. Lehet, hogy csak mi sétálgattunk olyan környékeken, de amerre mentünk mindenhol kosz, büdös fogadott. Később találkoztunk Zsolttal és Vicával, megvacsoráztunk és megbeszéltük a másnapi részleteket is.
1.nap:
Déli irányba indultunk reggel. Az eredeti terv az volt, hogy átlépünk Szerbiába majd a Duna vonalát követve lemegyünk a Vaskapuig, majd vissza a románokhoz. Sajnos a covid elég bizonytalanná tett minket, a román-szerb határátkelésektől kicsit tartottunk, féltünk, hogy karantén lesz a vége a dolognak. Biztosra mentünk, ezért a román oldalon követtük a Dunát. Csodaszép panoráma tárult elénk, nagyon szép a román oldal is. Láttuk Galambóc várát, a Decebal arcképét majd a Kazán szorost is.
Orsovánál észak felé folytattuk utunkat, hogy Herkulesfürdőn megnézzük az eléggé romos Szapáry-fürdőt és a Grota Haiducilor barlangot.
Ezek után elindultunk a zsilvásárhelyi szállásunk felé. A város egy kicsit normálisabb volt mint Temesvár, de a szállásunk nem a legjobb környéken volt, mint az est további részében kiderült. Történt ugyanis, hogy a google-ben kinézett étteremhez laza 20 perces séta után jutottunk volna el, de a navi egy gettón keresztül vezetett oda minket. Eléggé megrémültünk amikor egy cigánysoron találtuk magunkat, rengeteg kóborkutyával (amikből nem egy meg is támadt minket), lovakkal, kétes eredetű grillezéssel, sok sok barna bőrű egyénnel. Senki sem szólt hozzánk, de nagyon meglepődötten néztek, hogy mit keresünk mi arrafelé? Ahol utcának kellett volna lennie, oda már egy házat építettek. Mikor már lassan kiérünk volna a sűrűjéből egy vasútvonalon kellett volna átkelnünk, amivel csak annyi volt a probléma, hogy 15-20 kutya őrizte az átkelőt falkába verődve. A korábbi támadások miatt végül nem mentünk tovább, ezért visszafelé is ugyanazt az útvonalat kellett megtennünk. Nézelődni nem nagyon mertünk, félve a helyiektől. Végül a 20 perces sétából 50 perces lett, de egy nagyon jó étteremben találtuk magunkat, megérte a megpróbáltatásokat!
2.nap:
Délután már Torockón találtuk magunkat, ahol a Székelykő látványával alig tudtunk betelni.
Később elgurultunk a Tordai-hasadékhoz ahol ugyanúgy lenyűgözött a látvány. Jó lenne ezekre a helyekre egyszer visszamenni egy ráérősebb nyaralás keretein belül, amikor is megmászhatnánk ezeket a természeti csodákat!
A következő két éjszakát Gyergyószentmiklóson töltöttük. Itt más sokkal barátságosabbak az emberek és mindenki beszélt magyarul, ami a korábbi városokról nem volt elmondható, ahol megfordultunk. Mondjuk azt, hogy senkivel sem tudtunk váltani magyar szót. Itt viszont a feliratok többsége is hazánk nyelvén íródott, kicsit olyan érzés volt mintha idehaza motoroznánk egy kellemeset. A Parajd-Gyergyószentmiklós közötti 13B nevű utat minden motorosnak ajánlom figyelmében, nagyon jót lehet csapatni ezen a szakaszon!
3.nap:
Reggel a Gyilkos-tó felé vettük az irányt, ami kicsit csalódást keltő volt számunkra. Nem tudom pontosan mit vártunk, de látszólag ez is csak egy ugyanolyan tó mint az összes többi! Persze tudom, hogy a története az érdekes.
Utána elgurultunk a Békás-szoroshoz, ami lenyűgözően szép látványával levett minket a lábunkról.
Később motoroztunk egy nagyon kellemeset a Hargitán, elhaladtunk a Zeteváraljai víztározó mellett, hogy megérkezzünk a Mini Transilvania parkba.
Ide végül mégsem mentünk be, mert ételt nem szabadott bevinni, mi pedig előtte vásároltunk egy-egy hatalmas kürtöskalácsot. De így volt lehetőségünk megnézni Orbán Balázs síremlékét, ahová gyönyörűszép székelykapukon keresztül lehetett felsétálni.
Ha már éppen arra játunk akkor vétek lett volna kihagyni a Jézus szíve kilátót, amit mint később kiderült 20 percnyi masszív murvás úton való porolás után lehetett megközelíteni, de megérte a látvány miatt felmenni a hegytetőre. A szobor feje búbján ki lehet állni és onnan megcsodálni a hihetetlen panorámát!
És persze nem hagyhattuk ki Korondot sem a látnivalók közül, ami nekem ugyancsak csalódást keltő volt. Olyasmi településre számítottam, mint mondjuk Hollókő, ahol le kell parkolni a motorokat és úgy bejárni a sétálóutcákon keresztül a helyi mestereket és vásárolgatni a bazárokban. A valóság viszont az, hogy van egy forgalmas főút, ami mellett kétoldalon van a rengeteg, többnyire egyforma portékákat áruló bolt, ahol másfél méterre mennek el mellettünk a kamionok. Jól elfáradva érkeztünk meg a szállásunkra 3 nagyon-nagyon piszkos motorral!
4.nap:
Délelőtt áthelyeztük székhelyünket Szászsebesre, majd miután lecuccoltunk meglátogattuk Déva várát. Leparkolunk a nagy parkolóban és egy kis felvonóval felmentünk a várba, ahol nagyon szép kilátásban volt részünk.
Miután kigyönyörködtük magunkat átmotoroztunk Vajdahunyadra, ahol megnéztük a várát.
Minden zegzugát felfedeztük majd visszaindultunk a szállásra, de elég nagy esőben találtuk magunkat. A telefonokra is kaptunk vészriasztást a közelgő még nagyobb viharról. Meghúztuk magunkat egy Lidl előtetője alatt. Bevásároltunk, de a vihar csak nagyon lassan akart távozni, tartós dolognak néztünk elébe. 20 perc múlva mégis kitisztult az ég és elállt az eső.
Megpróbáltuk leküzdeni a maradék 5 km-t, de sajnos visszakerültünk a vihar alá. Félreállni már nem volt értelme mert elég vizesek lettünk addigra. Fogunkat összeszorítva, jégesőben tudtuk le az út maradék részét. Hullafáradtan és teljesen átázva értünk a szállásra. Senkinek sem volt őszinte a mosolya a csapatból. De nem mi voltunk az egyetlenek akik azon a délutánon jól megáztak, a motorosok többsége a szálláson ugyanígy járt. Próbáluk megszárítani a ruháinkat különböző módszerekkel, többkevesebb sikerrel.
5.nap:
Itt konkrétan a Sebes folyó vize volt összegyűjtve és később ugyanezt a folyót láthattuk a még nagyobb Baraj Oasa gátnál felduzzasztva.
A folyamatosan száradó úton már nagyobb tempóban tudtunk haladni egy ideig, de sajnos utána elő kellett vennünk az esőruhákat, mert szépen csendesen elkezdett esni az eső. Hálistennek ez nem volt nagyon tartós, mert mire elértük a Transalpinát már meg is száradtunk. Az esőruhákat még egy ideig magunkon tartottuk, mert fent a hegyen nagyon gyorsan változtak a körülmények. Sütött a nap, fújt a szél, beborult, esett az eső és ismét sütött a nap, mindezt negyedóra alatt. Foltokban a hó sok helyen látható volt még.
Később lekerültek az eső ruhák is, mert stabilizálódni látszott az esőmentes időjárás.
Ettünk egy nagyon finom helyi ételt, amit a mai napig nem tudom pontosan, hogy mi volt. Valami túrógombóc volt talán túrótöltelékkel ami egy vaslapon megsütöttek, nyakon öntöttek tejföllel és mellé kolbászokat adtak, nagyon finom volt.
Kicsit sietünk kellett hazafelé, mert ismét esőre állt az időjárás. Hálistennek megúsztuk nélküle és szinte végig száraz aszfalton közeledtünk a szállás felé. Nem úsztuk meg a túrát defekt nélkül sem, Tomi barátomnak lassan eresztett az abroncsa. A lyukat megtaláltuk, de nem akartuk megkukacolni, mert már csak 14km-re voltunk a célunktól. Próbáltunk fújni a gumiba inkább kevesebb mint több sikerrel, de egy fizetős kompresszorig sikerül elgurulni, ahol kicsit túlfújva a gumit végül visszaértünk a szállásunkra. Szerencsénkre pont vele szemben volt egy gumis műhely, ahol megjavították az abroncsot.
6.nap:
Visszafelé már a száraz úton hamarabb letudtuk ezt a szakaszt. Több helyen birkanyáj volt az úton. Amikor egy beláthatatlan kanyarban álló kocsisort láttam, akkor is arra gondoltam, hogy biztos állatterelés van. Megálltunk, de nem nyáj volt a megállás oka, hanem egy medve volt a kanyar külső ívén. Hirtelen 4 méterre találtunk magunkat a medvétől. Az egyik mellé beálló holland rendszámos autóval volt elfoglalva az állat, ezért volt alkalmunk egy pár fényképet készíteni róla, egy kicsit azért izgatottan.
Mire visszaértünk a csúcsra teljesen kitisztult az ég és 14 fok fogadott minket. Az utak, kanyarok nem a legjobb minőségűek, de ez a szakasz nem is a száguldozásról szól hanem a látványról. Hihetetlen szép az egész Fogaras, bakancslistás hely, amit nekünk most hálistennek sikerült kipipálnunk!
Nagyon örülök, hogy nem futamodtunk meg! Nem adta magát könnyen a Transfogaras, de meghódítottuk! Az esőruha már korábban lekerült rólunk és a nap további részében nem volt gond az időjárással.
7.nap:
---------------------
Pár szó a közlekedésről: A sebességhatárokat lehetetlenség betartani. Lakott területen belül a 80-90 km/h a megszokott, előfordult, hogy a lakott területen kívül megelőzött teherautó visszaelőzött lakott területen belül, amikor 70 km/h-val mentünk vagy éppen végig letolt az útról. Szóval fel kellett venni a ritmust: lakott területen 80-90 km/h, azon kívül 120-130 km/h. Sok rendőrt láttunk, de sehol sem találkozunk traffival. Ennek ellenére nem láttunk balesetet, nagyon flottul működik ez a rendszerük. A gyalogos sem reklamál, hogy nem engeded át a zebrán, megvárja míg elmész előtte 90-nel, körbe néz és ha nem jön senki más, akkor átmegy. Furcsa volt visszaszokni amikor hazajöttünk.
Az utakról: Az esetek többségében kiváló minőségű volt odakint az aszfalt, pár éve épült utakról beszélünk, ez kb. 75%. 5%-ban rosszak az utak, de nem járhatatlanok. A maradék 20%-ot pedig éppen felújítják, aszfaltozzák. Ennek következtében sok a dugó és a felbontott, felmart út. Amerre mentünk mindenhol út felújítás volt. Pár év múlva nem sok rossz minőségű útjuk marad! Az autópályák is elég érdekesek. Mész 50km-t, leterelnek róla egy forgalmas főútra, mert nincs tovább út, majd később ismét folytatódik az autópálya és vissza lehet menni. Sok helyen csak ilyen szakaszokban van kész a pálya. Náluk máshogy gondolkodnak mint nálunk. Itthon egyik végéről elkezdik az építést és folyamatosan lehet haladni a végéig. A románoknál gondolom fontossági sorrendben készültek el a szakaszok. Érdekes koncepció!
A 8 nap során 2970 km tettem meg, a motorom jól viselkedett, nem volt vele semmi gond. Egyszer meg kellett igazítani az index biztosítékját, de ezen kívül tényleg hibamentesen abszolváltam a túrát. A másik két motorral is csak kisebb "hibák" voltak, a már említett defekt és egy néha megjelenő FI hiba valamint egy hiányzó középtámasz-csavar!
